Mik a bolygók, mikből épülnek fel ezek?

A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz hogy belsejében meginduljon a magfúzió, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget. Van olyan elmélet is, hogy a csillagközi térben is lehetnek bolygószerű égitestek, amelyek valamely csillagrendszerből lökődtek ki, vagy csillagközi por összesűrűsödésével jöttek létre.A csillagászok már találtak bolygókat más csillagok körül is. Ezek az exobolygók.

FOTÓ: WIKIPÉDIA.ORG

Először az ókori csillagászok fedezték fel az apró fényeket, ahogy észrevehetően mozognak a csillagokhoz képest, Az ókori görögök hívták ezeket vándorló csillagoknak, és tulajdonképpen minden olyan égitest ami nem csillag, bolygónak "neveztek". A kor fejlettebb civilizációi egységesen hittek benne, hogy a Föld a Világegyetem középpontjában áll és a többi „bolygó” kering körülötte.

Az ősi civilizációk csak az öt szabad szemmel látható bolygót ismerték, melyeket isteneikről neveztek el. A bolygók létezésének elmélete folyamatosan fejlődött a történelem során. Az ókori vándorló csillagok elképzelésből lett idővel a modern kor Föld-szerű égiteste. A téma kibővült a Naprendszeren kívüli bolygókkal is. A bolygó, mint égitest meghatározása rengeteg tudományos kérdést vetett fel. A XIX. század végén összesen 18 bolygót tartottak számon a naprendszerben.

Hogyan keletkezet??

Nem tudni pontosan, hogyan keletkeznek a bolygók. A jelenlegi elképzelés, hogy egy csillagköd szétesésekor születnek. A csillagköd középen egy protocsillaggá válik, a többi része pedig hatalmas por és gázfelhőként kering körülötte. Ez utóbbit hívjuk protoplanetáris korongnak A porhalmaz egy kis része összesűrűsödik, és a tömegvonzás létrejöttével gömbbé alakul. Miután egy születő bolygó átlépi a Hold átmérőjét, jelentősen megnő vonzáskörzete, és még tovább gyarapítja saját anyagát.

Milyen érdekes...

A Naprendszer bolygóinak nevei a Föld kivételével megegyeznek a római és görög mitológia isteneinek nevével.

Merkúr: a kereskedelem, az utazás és a tolvajlás római istene

Vénusz: a szépség és a szerelem római istennője

Mars: a háború istene

Jupiter: a Pantheon római főistene és az univerzum teremtője

Szaturnusz: a mezőgazdaság római istene

Uránusz: az ég görög istene

Neptunusz: a tengerek római istene

Egyes kultúrákban a hetek napjai az istenek nevéből erednek, amik társultak minden egyes égitesttel.

A spanyol nyelvben például a hétfő (lunes) a Hold (luna), a kedd (martes) a Mars (marte), a szerda (miércoles) a Merkúr (mercurio), a csütörtök (jueves) a Jupiter (júpiter), a péntek (viernes) a Vénusz (venus), a szombat (sábado) pedig a Szaturnusz (saturno) miatt. A vasárnap (domingo) pedig a latin die domini (az Isten napja) kifejezésből ered. A különböző bolygók melléknevei mitológiai személyektől származnak, kivétel az Uránusz mellékbolygóinak nevei emlékeznek meg a klasszikus színházi darabok szereplőiről. A többi kisebb része a Naprendszernek különböző források által kapták neveiket: mitológiai (Plutón, Szedna, Erisz, Varuna és Ceres), felfedezőikről (mint például a Halley üstökös) vagy a felfedezésükkel kapcsolatos alfanumerikus kódokból.

Oldal: A Bolygók
Csillagászok klubbja, Csillagász falu: Bátorliget, 10% fényszennyezettség - © 2008 - 2024 - csillagfalu.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat